A Roma Parlament egyesület bemutatása, 2021. évi tervei

 

Az egyesületet a rendszerváltás hívta életre. Az 1989. évi II., az egyesülésről szóló törvény, életbe lépése után, különösen az első független, demokratikus szervezet, a Phralipe megalapítása után erőteljes burjánzásnak indult a hazai civil roma önszerveződés. A roma közösségeken belül is erősödött az igény az „összefogásra”, de legalább ilyen súlyt képezett az állam felől érkező nyomás is: „kivel tárgyaljunk az osztódva szaporodó cigány szervezetek közül?” Ezeknek a kihívásoknak, presszióknak a hatására mondta ki nyolc egyesület 1990. december 16-án a Roma Parlament, mint ernyőszervezet megalapítását.

Első kongresszusunkon, 1991. január 18-án, melyet Göncz Árpád köztársasági elnök úr is megtisztelt jelenlétével, tizennyolc roma érdekvédelmi szervezet küldöttei szavazták meg Alapszabályunkat, és választották meg a szervezet tisztségviselőit.

A szervezet a romák egyenlő jogainak és társadalmi esélyeinek kiküzdését célzó radikális polgárjogi programmal látott munkához.

A Roma Parlament elnöke, Horváth Aladár, az SZDSZ-Phralipe választási szövetség eredményeként 1990-1994 között a szabadelvű párt képviselőcsoportjának tagja volt, melynek köszönhetően a szervezet tevékenysége szélesebb nyilvánosságot kapott, és számottevő befolyása volt a hazai roma politikára. Egy évig dolgozhatott szervezet viszonylag zavartalanul. 1992-től a kormány etnikai hivatala a csúcsszervezet anyagi, morális és politikai kivéreztetése érdekében minden eszközt latba vetett. Lejárató kampány, az állami támogatás megszüntetése, szervezetek kivásárlása, ellen-csúcsszervezetek életre hívása, a kormánypárti Lungo Drom mesterséges fölpumpálása, stb., azt a célt szolgálta, hogy a Roma Parlament a közelgő kisebbségi önkormányzati választásokon ne szerezzen jogot a hazai cigányság elsőszámú képviseletére. Az állam a rendszerváltó roma szervezet helyett a hatalom elvtelen kiszolgálói, a börtönviselt és zsarolható roma vezetők által fémjelzett Lungo Dromnak biztosított törvénytelen előnyöket „az egyetlen, és kizárólagos partner” pozícióhoz.

A kisebbségi önkormányzati rendszer kiépülése után a szervezet a (még be nem darált) roma közösségek szolgáltató intézményévé vált: civil támogatásokból jogvédő és konfliktusmegelőző irodát, képzőművészeti galériát, különböző kulturális programokat működtetett, művészeti fesztiválokat szervezett, emberi jogi képzéseket és kutatásokat vezetett, havi rendszerességgel minőségi magazint, az Amaro Drom című lapot jelentetett meg. A szakmai tevékenysége nemzetközi összehasonlításban is jelentős lett, politikai súlya, befolyása azonban – az említett gyarmatosító szisztéma sikere miatt – eljelentéktelenedett.

A fideszes pártállam 2010 után több kísérletet tett a szervezet Tavaszmező utca 6. alatti székhelyéről való eltávolításra. Először díjtartozásra hivatkozással akarták kilakoltatni az egyesületet. Miután bíróság előtt igazoltuk a hamis állításokat, 2016-ban életveszélyre hivatkozva rakták utcára a Roma Parlamentet, dokumentumainkat és 239 kortárs festményből álló gyűjteményünket – 30 év roma történelmét: egy pinceraktárba hurcolták. Az volt az állami kommunikáció, hogy 2019 tavaszáig a Roma Parlament szilárd talapzatára kívánnak fölépíteni egy korszerű roma kulturális központot, mintegy 2.5 milliárd forintból. A Cziffra Györgyről elkeresztelt intézmény építése el sem kezdődött.

A Roma Parlament Iványi Gábor segítségével az Oltalom Karitatív Egyesületnél kapott „oltalmat”. A Wesley Főiskola adott fedelet a vezetőség üléseinek, a közgyűléseinknek, a Roma Akadémia előadás-és vitasorozatainak, a képzőművészeti kiállításunknak.

Sikerült túlélnünk a legsötétebb időszakot, és bizakodunk abban, hogy Józsefváros új, civil többségű vezetésével sikerül megfelelő együttműködést kialakítanunk. Ennek eredményeként 2021-ben megnyithatjuk új székhelyünket, és hozzáláthatunk közcélú munkáink folytatásához.

Úgy látjuk, ha megfosztottak is minket attól, hogy a romák politikai képviselete legyünk, nem foszthatnak meg attól, hogy a romák jogainak hiteles képviselői legyünk! Ebből fakadóan a Roma Parlament egy friss, radikálisan kapitalizmus-kritikus, gandhiánus, zöld, feminista polgárjogi szervezetként definiálja magát.

A 2021. évi közgyűlésen névmódosítást kezdeményezünk: a szervezet eddigi nevének rövidítése MRPE után a Polgárjogi Mozgalom fog szerepelni.

 

A jelenlegi helyzet

Ez a munkaterv arra a többrétegű válságtömegre próbál polgárjogi választ adni, ami ma Magyarországon minden embert fojtogat, de leginkább a gettókba szorult romákat.

Három réteget észlelünk

  1. A koronavírus-járvány okozta egészségügyi és szociális krízis: munkanélküliség, a karantén, az élelmiszerhiány, a sok helyen jelentkező éhínség – humanitárius katasztrófával, társadalmi robbanással fenyegetnek. Irracionális pályára kerülhet a fölkorbácsolt, tehetetlen indulat: akár állami erőszakot vonva maga után. (lásd: TEK, katonaság megjelenése az utcákon, a stratégiai vállalatok élén)
  2. Jogállami krízis: a különleges fölhatalmazással a maradék szabadságjogok fölszámolása történik, nemhogy az ellenzék, de az egész Parlament törvényhozó, és kormányellenőrző szerepe lenullázódik; a szólásszabadság megszűnt, sőt a kritikus megszólalók akár börtönbe is kerülhetnek.
  3. Képviseleti válság. A legnehezebb helyzetben sorsára jutott a NER-en kívüli Magyarország: legnagyobb esélye annak van, hogy megszűnik az ellenzéki politikai képviselet és érdekvédelmi fórum. Nem tudni mennyi ideig és milyen áron marad fönn a jelenlegi jogrend. A vírus elmúlásával a nulláról fog minden társadalmi csoport újraépítkezni. A polgárjogi mozgalom rendelkezik azzal a történelmi tapasztalattal és talán morális kredittel is, hogy a képviselettel nem rendelkezők szócsöve és képviselete legyen.

 

 

Azonnali válaszlépések kellenek

Erre a válságtömegre civil választ kell adjunk, három szinten:

  1. Roma Parlament – Polgárjogi Mozgalom

A szervezet ki fog jönni a „légópincéből”, újraindítjuk a jogszolgáltató irodát, elsősorban internetes jogsegélyügyelet formájában: a (járvány)válsággal összefüggő jelzések fogadása, ügyintézés: személyes tanácsadás, iratszerkesztés, közvetítés önkormányzatok, jogvédő szervezetek, állami intézmények felé. Adománygyűjtést indítunk: pártoló tagsági díj, valamint projekttámogatás a jobb módú cigányok és nem cigány segítőinktől. A képzőművészeti galériát a VIII., Kőfaragó u. 5. alatt tervezzük megnyitni. Ehhez közszolgáltatási szerződést kezdeményeztünk a józsefvárosi vezetésnél.

  1. A Társadalmi Kerekasztal

Hasznosnak tartjuk kezdeményezésünket. A fenyegetettség, a kómás apátia ellenére is van 30 rendszerkritikus civil szervezet, politikus és szakértelmiségi, ami/aki az érdekegyeztető fórum további működését szeretné. A múlt évi egészségügyi karantén alatt zárt FB-csoportként cseréltünk információt, az üléseinket ez év elején is az interneten fogjuk megoldani. A cél: a civil szervezetek, közösségek összefogása, a politikai karanténból való erőszakmentes kikerülés (a közös karámba zárt „cigányok” és „magyarok” – mi és ők – közös sorstudatának képviselete, az uszító propagandával szembeni védekezés érdekében), a legelnyomottabb rétegek hangjának, egyúttal a civil szerezetek politikai aktivitásának fölerősítése.

  1. A weboldal fejlesztése

Mivel a közösségi médián kívül elenyésző a nyilvánosságunk, erősítenünk kell jelenlétünket az online térben. Az Amaro Drom magazinunkat szerettük volna online újraindítani, továbbá egy internetes rádiót alapítani, de ezekre jelentősebb pénz kell, és e pillanatban nincs támogatónk. Viszont a romaparlament.hu weboldalt néhányunk önkéntes munkája alkalmassá teszi arra, hogy az öntudatos polgárok tájékozódási pontja legyen. A honlap egyszerre lesz közéleti információs központ, jogsegélyszolgálat, kulturális agora. A célcsoport a legszegényebb, legelnyomottabb egymillió, és a velük szövetséges, szolidáris Magyarország.

 

Budapest, 2021. 01. 21.

Horváth Aladár

elnök

 

 

 

 

 

 

 

 

Tetszik, megosztom!