MRPE szabályzata

Általános rendelkezések

A szervezet neve:                          MAGYARORSZÁGI ROMA PARLAMENT

Cigány nyelven:                            Ungriko Themesko ROMANO Parlamento

Beás  nyelven:                               Parlamentu a ROMILOR Din Ungaria

Alapításának éve:                         1991.

Működési területe:                       Magyarország

Székhelye:                                      Budapest 1084 Budapest Tavaszmező út 6.

Pecsétje magyarul:                      Magyarországi ROMA Parlament

Cigány nyelven:                            Ungriko Themesko ROMANO Parlamento  

Telefon és fax-száma:                  06 1 799 6997

E-mail címe:                                  romacivilrajt@gmail.com

Számlaszáma:                               11708001 20510862 00000000

A Magyarországi Roma Parlament célja és tevékenysége

A Magyarországi Roma Parlament civil szervezetek és nemzetiségi önkormányzatok, valamint állampolgárok és csoportjaik önkéntes kezdeményezésére létrehozott önkéntes, jogi személyiségű tömörülés, egyesület.

 A Magyarországi Roma Parlament célja, hogy közösségi tereiben kisebbség-szakpolitikai szolgáltatásokat nyújtson, biztosítsa tagsága számára az együttműködés, valamint a generációk közötti tudásmegosztás kereteit.

A Magyarországi Roma Parlament tevékenysége magában foglalja a cigányság helyzetének tömeges méretű megváltoztatását és identitásának megőrzését szolgáló közösségi intézmények, programok és szolgáltatások működtetését, továbbá minden olyan szakmai tevékenységet, amely inspirálja, informálja, koordinálja és fejleszti a cigány közösség önszerveződését és reprezentációját.

A Magyarországi Roma Parlament feladatai

Ellátja alkotó szervezeteinek és tagjainak képviseletét.
Alkotó szervezetein és tagjain keresztül a roma kisebbség nemzetiség érdekében érdekfeltáró, érdekegyeztető, érdekközvetítő és érdekérvényesítő kisebbségvédelmi tevékenységet végez.
– Alkotószervezetei és tagjai felé koordináló, egyeztető és informatív funkciót lát el.
– Állást foglal a Magyar Országgyűlés, a Kormányzat, közhatalmi szervek a települési és kisebbségi nemzetiségi önkormányzatok, társadalmi szervezetek roma kisebbséget nemzetiséget érintő döntéseiről és nyilvánosságra hozza azt.
– Tevékenységével részt vesz a hatalomgyakorlás társadalmi ellenőrzésében.
– Országos hálózatot fejleszt és nemzetközi kapcsolatokat épít ki.
– Keresi és ápolja a kapcsolatokat az állami, politikai, társadalmi és más nemzetiségi szervezetekkel érdekérvényesítő és kisebbségvédelmi törekvéseinek megvalósításáért.
– Partnerségeket alakít kisebbségvédelmi törekvéseinek megvalósításáért.
– Szakmai bizottságokat állít fel.
– Kisebbségvédelmi érdekérvényesítő tevékenységében művészeti, konfliktusmegelőző, jogvédelmi, oktatási, képzési és közéleti szakmai programokat működtet szolgáltatásokat nyújt és intézményeket hoz létre.
– Művészeti, konfliktusmegelőző, jogvédelmi, képzési, kutatási és közéleti szakmai szolgáltatásokat nyújt, programokat szervez.
– Motiválja, koordinálja és informálja a cigány társadalom önszerveződését, elősegíti és közvetíti kommunikációját.
– Elősegíti és közvetíti a cigány közösség kommunikációját.

A Magyarországi Roma Parlament vezető tisztségviselői

A Magyarországi Roma Parlament elnöke

Horvát Aladár elnök

A Magyarországi Roma Parlament elnöksége

Szőke Sándor elnökségi tag

Oláh Kálmán elnökségi tag

A vezető tisztségviselő és az elnökségi tagok „Nyilatkozat”-át az 1. sz. melléklet tartalmazza.

A nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési kérelem benyújtása

 A nyilvántartásba-vételi, illetve a változásbejegyzési kérelem benyújtására az Egyesület elnöke köteles.  Az elnök akadályoztatása esetén a kérelmet az Elnökség tagja nyújtja be.

A Magyarországi Roma Parlament tagsága

Az egyesületi tagság rendes, pártoló és tiszteletbeli tagokból áll. A belépési kérelem elfogadásáról az elnökség határoz. A döntéssel szemben a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni. A tagság nyilvántartása a belépési nyilatkozatok alapján az elnök feladata. 

Rendes tag lehet minden olyan személy (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) aki/amely

– nyilatkozik a belépési szándékról

– elfogadja az egyesület céljait

– a belépési kérelmében vállalja az alapszabályban foglalt kötelezettségek teljesítését.

Pártoló tag lehet minden olyan személy (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) aki/amely

– nyilatkozik pártoló tagsági szándékáról

– elfogadja az egyesület céljait

– az egyesület tevékenységét esetenként vagy rendszeresen anyagi eszközökkel, szakmailag, vagy egyéb módon támogatja.

Tiszteletbeli tag lehet minden olyan személy (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) akit/amelyet az egyesület céljainak szolgálatában kifejtett kiemelkedő tevékenységéért a közgyűlés annak nyilvánít.

A tagsági jogviszony keletkezezése

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelem elnökségi elfogadásával keletkezik.

A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani.

A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az elnökség határoz.

A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

A tagsági jogviszony feltétele és felmondása

Az alapszabály a tagságot a következő feltételekhez köti: a tag a belépési nyilatkozatában

– elfogadja az Egyesület céljait,

– magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát,

– vállalja a szabályozott módon a tagsági díj megfizetését,

– vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület tevékenységében a rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.

Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, a tagsági jogviszonya 30 napos felmondási idővel írásban felmondható. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt.

 

Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai

A jogszabályt, az alapszabályt, illetve az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmény a figyelmeztetés.

A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök javaslatára a közgyűlés rendeli el.

Az eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

A vizsgáló a jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja azokat a személyeket is, akik az ügyre vonatkozó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.

A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök köteles összehívni a közgyűlést, amely megtárgyalja a vizsgáló jogkövetkezmény alkalmazása irányuló határozati javaslatát. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.

Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.

A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként figyelmeztetést alkalmazhat. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást és a határozatot indokolni kell.  A határozatot a taggal írásban közölni kell. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

A tag kizárása

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökség tagja terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozathozatalra az alapszabálynak a figyelmeztetés jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozó szabályai irányadóak.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

A tagsági viszony megszűnik:

– a tag kilépésével, az írásos kilépési nyilatkozat átvételének napján;

– ha az egyesület a tagsági jogviszonyt felmondja;

– a tag kizárásával;

– a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

A tagsági jogok és kötelezettségek

A rendes tag, valamint képviselője útján a rendes tag jogi személy:
– jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni,
– a közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal rendelkezik,
– az Egyesület tevékenységével illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat
tehet, a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről,
– indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira,
– betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba,
– jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
– részt vehet az Egyesület rendezvényein,
– összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozat alapján bármely vezető tisztségére megválasztható
és újraválasztható.
A rendes tag a vezető tisztségviselő megválasztásakor és az Egyesület legfőbb szervének egyéb határozatai meghozatalakor egy szavazattal rendelkezik.
A tagokat egyenlő jogok illetik meg.
A tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
A tag tagsági jogait személyesen, illetve a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője útján gyakorolhatja.

Minden pártoló és tiszteletbeli tagnak javaslattevő és véleményezési jogosultsága van.

A rendes tag kötelezettségei:

  • köteles részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában,
  • köteles tagdíjat fizetni, tagdíj mértéke havi 1000.- Ft, illetve a közgyűlés által minden évben meghatározott összeg, amely havonta esedékes és készpénzben, valamint átutalással is megfizethető
  • köteles betartani az alapszabály rendelkezéseit, a közgyűlés és az elnökség határozatait
  • nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

A pártoló tag kötelessége:

  • az egyesületi célok megvalósulásának elősegítése
  • a tevékenység rendszeres anyagi támogatása

A tiszteletbeli tag kötelessége:

  • az egyesületi célok megvalósulásának elősegítése

A Magyarországi Roma Parlament szervezete és működése

Az egyesület szervei:

  • közgyűlés
  • elnökség

Az egyesület vezető tisztségviselői:

  • elnök
  • elnökségi tagok

A közgyűlés

A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, az Egyesület tagjaiból áll.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

– az alapszabály módosítása;

– az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

– a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

– az éves költségvetés elfogadása;

– az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szerv jelentése az egyesület vagyoni helyzetérő – elfogadása;

– a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

– az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

– a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről szóló döntés;

– a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

– a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

– a végelszámoló kijelölése,                                                                  

– döntés minden évben a tagdíj összegének és esedékességének megállapításáról.

 

A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre

 A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik  A közgyűlés nem nyilvános.

A közgyűlés határozathozatala

-az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges,

– az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a

   szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges

– mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésnek valamint a határozatok kihirdetésének szabályai

A közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén az elnökség tagja – írásban a javasolt napirend közlésével igazolható módon (pl. tértivevényes postai küldemény, visszaigazolt e-mail), az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papírra nyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen.  A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.

A meghívónak tartalmaznia kell

  1. a) az Egyesület nevét és székhelyét;
  2. b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  3. c) az ülés napirendjét;
  4. d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. A közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 10 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó elnöktől – akadályoztatása esetén az elnökség tagjától- a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó elnök –akadályoztatása esetén az elnökség tagja- jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó elnök –akadályoztatása esetén elnökségi tag- nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell eltelnie.

Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Elnökség tagja, vagy a közgyűlés határozata alapján levezető elnök vezeti.

A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.

A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés határozhat arról, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.

 A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

Az közgyűlés összehívásának kötelezettsége

 Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökség tagja köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

– az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

– az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

– az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

Határozathozatal ülés tartása nélkül

 Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

Az elnökség az egyesület ügyvezető szerve. Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői.

Elnökség

Az elnökség az elnökből és két tagból áll. Az elnökség tagjait két évre választja meg a közgyűlés. Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételek teljesíti, és nem esik kizáró ok alá.

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az elnökség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított két év időtartama szól.

A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani.

Az elnökség tagjai díjazásban nem részesülnek.

Az elnökség feladatai, döntési rendje

– az elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a közgyűlés

  vagy az elnök hatáskörébe

– az elnökség határozatképes, ha azon legalább három tag részt vesz

– az elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza

– az elnökség döntéseiről határozatot hoz

– az elnökség tevékenységéről éves beszámoló készít

Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai és az elnökségre vonatkozó egyéb szabályok

Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:

– az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

– a szakmai program elkészítése és végrehajtása;

– a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

– az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

– az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

– az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

– a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

– az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

– részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

– a tagság nyilvántartása;

– az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

– az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

– az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

– az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

Az elnökség ülésének összehívására, helyének meghatározására, meghívójának tartalmára, napirendjére, lebonyolítására, jegyzőkönyvének elkészítésére valamint a határozatok kihirdetésére a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus úton vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok illetve az érdekelt személyek részére.

Elnök

Feladatai:

– az elnökséget legalább félévente egyszer – írásban igazolható módon – összehívja

– összehívja az elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az elnökség

  hatáskörébe tartozik

– képviseli az egyesületet

– kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol

– kezeli az egyesület iratait és pénzügyi bizonylatait

– vezeti az egyesület tagnyilvántartását

– vezeti a határozatok tárát vagy és őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet

– az elnököt akadályozatása esetén az általa kijelölt elnökségi tag helyettesíti

– ha az elnök megbízatása megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja

– az elnöknek az intézkedéseit a közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell

  megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban

Az egyesületet az elnök önállóan képviseli.

Az ügyvezetés ellátása

Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.

Az Egyesület ügyvezetése

 Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.

Az Egyesület első vezető tisztségviselőit az Egyesület létesítő okiratában (alapszabályában) kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai választják meg, vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség

A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

Az Egyesület képviselete és jegyzése

Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el, aki képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez az elnök önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat) szerint.

Az elnökségi tagság megszűnik

– határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

– megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

– visszahívással;

– lemondással;

– a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

– a vezető tisztségviselő cselekvőképességének korlátozásával a tevékenysége ellátásához szükséges körben;

– a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 Az Egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

 A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

A határozathozatal rendje

– az egyesület valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni

– a jegyzőkönyvet elnökségi ülés esetén az elnökség tagjai, közgyűlés esetén a levezető elnök és

  az egyesület két erre kijelölt tagja írja alá

– az elnökség és a közgyűlés döntéseit határozatba foglalja

– a határozatokat a határozatok tárában kell nyilván tartani vagy az azokat tartalmazó

  jegyzőkönyveket kell őrizni

– a jegyzőkönyvnek – ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba – tartalmaznia kell

  az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét

Az egyesület vagyona, gazdálkodása

– az egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások (tagdíj) mértékét az elnökség

   javaslatára a közgyűlés határozza meg

– a vagyoni hozzájárulást (tagdíjat) az Egyesület 11708001- 20510862-00000000 (OTP Bank)

  számú számlára kell befizetni vagy átutalni minden hónap 10. napjáig

– az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik

– az egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

  működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját

  az elnök készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el

– az egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-

  vállalkozási tevékenységet végezhet

Amennyiben az egyesület bevétele éves szinten meghaladja az ötvenmillió forintot, az elnök köteles a közgyűlést megfelelő időben erről tájékoztatni. A közgyűlés 30 napon belül köteles az egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére felügyelő szervet létrehozni és az alapszabályt a felügyelő szervre vonatkozó rendelkezésekkel kiegészíteni.

Az egyesület szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

A működési szabályzat

 Az Egyesület működésének részletes szabályait az Egyesület közgyűlése normatív határozattal szabályozza.

Az Egyesület tagjainak jegyzéke

 Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván.

Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.

Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett.

A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni.

A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

A Roma Parlament névhasználatáról

A Magyarországi Roma Parlament 1990. december 4-én kilenc roma szervezet akaratából alakult Budapesten, Magyarországi Roma Parlament elnevezéssel.

Az alapító és a későbbiek során csatlakozó roma szervezetek a Magyarországi Roma Parlament névhasználathoz fűződő minden jogot fenntartanak.

Záró rendelkezés

Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

Az alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv., valamint a 2011. évi CLXXV. tv. (Civil Törvény ) rendelkezései irányadóak.

EZT AZ ALAPSZABÁLYT 1991. JANUÁR 19-ÉN BUDAPESTEN A KELETI PÁLYAUDVAR KULTÚRTERMÉNEK HIVATALOS HELYISÉGÉBEN MEGTARTOTT I. KONGRESSZUS HAGYTA JÓVÁ ÉS MÓDOSÍTOTTA 1992.FEBRUÁR 15-ÉN BUDAPESTEN MEGTARTOTT II. KONGRESSZUS, 1993. FEBRUÁR 26-27-ÉN AZ ERAVIS HOTELBEN MEGTARTOTT III. KONGRESSZUS, VALAMIT 1995. FEBRUÁR 25-ÉN A ROMA PARLAMENT SZÉKHÁZÁBAN MEGTARTOTT IV. ÉS 1996.SZEPTEMBER 28-ÁN BUDAPEST A ROMA PARLAMENT SZÉKHÁZÁBAN MEGTARTOTT V. ÉS 1999. DECEMBER 12-ÉN A ROMA PARLAMENT SZÉKHÁZÁBAN MEGTARTOTT VI. KONGRESSZUS, A 2015. NOVEMBER 11-ÉN, ÉS A 2016. SZEPTEMBER 3-ÁN, A ROMA PARLAMENT SZÉKHÁZÁBAN (1084 BUDAPEST TAVASZEMZŐ út 6.), VALAMINT 2017. JÚLIUS 20-ÁN, AZ OLTALOM EGYESÜLET SZÉKHELYÉN (1086 BUDAPEST, DANKÓ U. 15.) MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉS.

2017.július 20.

Horváth Aladár

elnök

1202 Budapest, Zobor u. 27.

 

Záradék

Alulírott, Horváth Aladár, a Magyarországi Roma Parlament elnöke igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

2017.július 20.

Horváth Aladár, elnök

1202 Budapest, Zobor u. 27.

Tetszik, megosztom!