Megnyitotta kapuit a Roma Parlament Polgárjogi Központ

Honnan indult és mik a célok

Azok a magyarok, akik a roma közéletben járatlanok, rendszerint attól rettegnek, hogy a roma politika arról szól, hogy lopásokat vagy utcai balhékat kimagyarázzák a romák. De, sem a rendszerváltás előtt, sem a rendszerváltás után, ilyen mélyre nem süllyedt a roma politikai élet.

A roma közéletben jártasabbak tisztában vannak vele, hogy a rendszerváltás előtt a roma politikai élet nagy része a kommunista párt bábjaiból állt. A kommunista bábok a külföldi vendégek előtt mindig szívesen megemlítették, hogy a romáknak milyen jó helyzete van Magyarországon. Az államilag fenntartott hazai roma közélet feladata az volt, hogy hazug képet alakítson ki a külföldiekben és segítse elnyomni a többi romát.

Az 1990 utáni többpártrendszer azzal járt, hogy a pártok választottak maguknak romákat (a Fidesz, az MSZP stb…) és amikor valaki lerasszistázta ezeket a pártokat, akkor előszedték a kalapból ezeket a pártos romákat, akik elmondták bárkinek, hogy az adott párt nem rasszista. Másfelől, a versengő pártok súlyosan megosztották a roma közéletet. Erre a roma politikusok két módon reagáltak: vagy elfogadták, hogy csak bábunak használják őket vagy szembe szálltak ezzel, de abból előbb-utóbb kirúgás lett. Így alakult ki a kitaszítottsága azoknak, akik nem adták fel a romák szegényei melletti kiállást. Központi szinten néhány százan, országos szinten maximum kétezren, belesimultak a politikai rendszerbe. Mi lett ennek a következménye? A belesimulók elvesztették a hitelességüket. A keménymag, nem vesztette el a hitelességét, hosszú távon ők tudtak talpon maradni, újra és újra megújulni. A keménymagban / a kitaszított csoportban maradt meg az innováció, az, hogy az érdekérvényesítésnek keresik az új útjait. (Setét Jenő, Zsigó Jenő, Horváth Aladár és még néhányan meg is mutatták ezeket a lehetőségeket.)

2010 után a politika egyoldalúvá vált. Így a Farkas Flóriánt és hatalmi körét finanszírozó kormány úgy tűnt végleg megsemmisíti a roma ügyet, minden kemény roma politikust ellehetetlenítenek. 2016-ban azzal akarták végleg megszüntetni a hazai roma érdekképviseletet és a hazai roma kultúra jelentős szeletét, hogy bezárták a Tavaszmező utcában működő székházat, ami a független roma politikai élet központja volt. Plusz az ott található felbecsülhetetlen értékű képeket, a hazai roma kultúra égköveit bezárták egy pincébe. Azt hitték, hogy ezzel végleg vége a kemény roma politikusok korának. De egy dologra nem számítottak, arra, hogy a kemény roma politikusok addig sem az állam pénzén éltek, hanem a saját keresetükből.

A megújuláshoz egy lényeges politikai lépés kellett. Zsigó Jenő, a hazai roma politikai mozgalom nagy alakja átadta a vezetést Horváth Aladárnak. Aladár személye egy újabb innovatív lépés volt a sikeres érdekképviselet felé. Aladár új csapattal érkezett. Már a 2019-ben kezdődött lezárások előtt is igyekezett fiatalítani, Jenő körüli régi szakértőket is bevonni és addig ismeretlen tehetségeket felkarolni. 2020-ban újjáéledt Magyarország a lezárások után, és a hazai roma képviselet innovációja is felgyorsult. Ez egy most is tartó folyamat, jöjjenek ennek elemei:

A roma marketing új irányt kezdett venni. Először Zsigó Jenő időszakában jött létre az első Facebook oldal, ami a roma politika alapjait fektette le (online). De a Facebook oldalt és Facebook csoportokat idővel a trollok megszállták.
2015-ben Gombos László megkezdte Zsigó Jenővel a politikai videók felvételét és megindult egy YouTube csatorna kiépítése, ahol a kemény roma politika megmutathatta önmagát.
Jenő után Horváth Aladár vette át az irányítást, de 2019-ben jöttek a lezárások. Viszont 2019-es önkormányzati választások után végre sikerült kiszabadítani a hazai roma kultúra alapvető festményeit.
2020-ban megnyílt a Bura Károly Galéria, ahol az enyészet elől kiszabadított cigány festők művei bemutatásra kerültek, továbbá átmeneti politikai centrumként is működött a galéria. Ma (2023-ban) a működése már kizárólag a művészet oltárán áldoz. Czímer Dalma és Horváth Aladár kettőse vitte véghez a Bura Károly Galéria felfuttatását, rendezvények szervezését. Ez a folyamat a mai napig tart.
Mindeközben Horváth Aladár felerősítette a marketinget: Gombos László felajánlotta, hogy elkészít egy központi honlapot. Aladár meghívta Kostyál Orsolya marketingszakembert, továbbá bevonta Czímer Dalma kulturális szakembert, akik hathatós segítségével a központi honlap felépült (főleg politikai tartalom bemutatására). Továbbá a Bura Károly Galéria saját Facebook felületet kapott.
Ez a marketingfolyamat abba az irányba hat, hogy a későbbiekben kialakuljon a marketing összeköttetés: Facebook-romaparlament.hu-TikTok-YouTube négyesben.
Politika is innovatív irányba fordult: amellett, hogy a nem klasszikus „baloldali” párt, mint a Momentum Mozgalom jó kapcsolatot ápol a roma érdekképviselettel, ráadásul Horváth Aladár irányítása alatt a Kétfarkú Kutya Párttal való együttműködés is előtérbe került, továbbá a Gombos László féle Szakmaiság és Demokrácia Pártja (jobboldali párt) is megalakult és erősödik a közéletben.
Horváth Aladár végülis abba a helyzetbe hozta a roma mozgalmat, hogy több különböző együttműködési lehetőségben is gondolkodhat. Az élénkülő politikai helyzet új fórumot szült: a Roma Parlament Polgárjogi Központot:

A megnyitó

A fenti kép jobb oldalán: Pikó András (8. kerület polgármestere)

Fenti képen: Kerpel-Fronius Gábor (főpolgármester-helyettes)

Fenti képen balról a második: Gombos László (Szakmaiság és Demokrácia Pártja)

Radnóti Sándor (filozófus)

Polgárjogi Központ profi építői: Lakatos Kálmán és Renátó

Az eseményről készült videót Facebookon a következő linken találhatják meg:

https://www.facebook.com/varkonyi.tibor/videos/3079965698973590

A kialakított helyszín

A fenti kép a bejárat

A fenti kép a jogvédelmi iroda

A rendezvényterem

Gondolatok és képek kiállítási rész (lent és fent)

Köszöni Horváth Aladár és a Roma Parlament Polgárjogi Mozgalom mindenkinek a közreműködést, aki részt vett akár a politikai térben, akár az építkezés terén, hogy a helyszín kialakításra került.