Romákról romáknak hazai hírek
A vidéki romák között a szegénység, a helyi egészségügyi ellátás hiánya az átlagnál rosszabb helyzetet eredményez
Mivel a szegényeknek nincs pénze, hogy gumikesztyűket vásároljanak sok ezer forintért, nincs pénzük 200-300 Ft-ba kerülő FFP2-es maszkokra, se az olcsóbb verziókra, nincs pénzük kézfertőtlenítőkre, nincs pénzük egészséges élelmiszerre, emiatt köztük bármelyik járvány sok áldozatot követel. Magyarországon 300,000 roma él, mondjuk finoman, vidéki gettókban, a települések szélén kirekesztve, Afrika legszegényebb országait idéző helyzetben. A lezárások miatt átmeneti melókat, alkalmi állásokat és állandó állásokat is veszít a közösség. Mivel nekik nincsenek pénzügyi tartalékaik, az összeomlással jár. Erről cikkek:
Eredetileg angol nyelvű a cikk – ez jelzi, hogy a hazai sajtó valójában mennyire érdeklődik a helyzet iránt:
Polgárjogi Akadémia (2021.04.29.): A COVID gyógyszeres megközelítése Ea.: Dr. Tóth Sándor, virológus:
Roma kutúra, festészet
Saját tárlat a Józsefvárosban
Inspiráló példák vidéken
Egy jó példa: amikor a középrétegbe lépett roma visszatér a közösségébe és a gyerekeknek jövőképet mutat:
https://www.facebook.com/www.nlc.hu/videos/3856498491082671
Vidékfejlesztés jó példája – több sikeres kistelepülés bemutatása:
Közös tulajdonságuk a sikeres településeknek:
-
A települési vezetők összefogják a lakosságot
-
Jól használják a közmunkaprogramot
-
A közmunkaprogramból vállalkozásépítést hoznak létre
-
A jól végzendő munkához adnak képzést a helyieknek: vagy mezőgazdaság, vagy helyi ipar vagy helyi turizmus területén. Vagy több területen is egymás után. Ezt ki lehet egészíteni közös nyelvismeret növeléssel és közös marketingismeret növeléssel
-
Miután átalakították a közfoglalkoztatást közösségi helyi vállalkozássá, az alkalmazottaik már nem 47 ezer Ft-on tengődnek, hanem rendszerint lényegesen többet keresnek, mert a vállalkozás pénzt hoz be
-
A másik rövidtávú következmény: az önbizalom kialakulása a szegényekben
-
Továbbá a jövőkép kialakulása a szegényekben