Egy hónappal ezelőtt a Roma Parlament – Polgárjogi Mozgalom elnöksége elmondta véleményét a népszámlálásnak az etnikai és vallási identitásunkra kíváncsi (érzékeny) adatkéréseivel kapcsolatban.
Abból indultunk ki, hogy nem bízhatunk meg egy olyan pártállamban, amelyik antidemokratikus módon jutott hatalomhoz, amelyik leépítette az összes jogállami intézményt és amelynek politikája etnicista. Amelyik államban nem bízunk meg (mert például, eddig minden információt az önkényuralma kiépítésére használt), annak nem adunk ki magunkról olyan információt, amivel visszaélhet.
Mellesleg a magyar adatvédelmi jogszabályok a nemzetközi emberi jogi kötelezettségek miatt lehetőséget nyújtanak arra, hogy az érzékeny adatainkat ne adjuk ki! Ezért is bíztattuk arra a romákat, hogy 2022-ben ne nyilatkozzanak a nemzetiségi és a vallási hovatartozásukról.
Állásfoglalásunk nem juthatott el százezrekhez, mert nincs médiánk, nincsenek gazdag szponzoraink, akik támogatnák az öntudatos romák mozgalmát. Facebookos ismerőseinken keresztül legfeljebb két-háromezer család ismerhette meg véleményünket. Tehát, alapvetően „nem oszt-nem szoroz” véleményünk, nem fogja jelentősen befolyásolni a népszavazás végkimenetelét. Az identitásvállalást népszerűsítő kampány több emberhez eljut, mert most is van olyan adományozó, akinek valamiért fontos, hogy magasabb számú roma népességet mutassanak a statisztikák (tizenegy évvel ezelőtt a magyar kormány intézménye, a KSH mellett, a Soros Alapítvány finanszírozta a Setét Jenő által vezetett kampányt).
Most is kaphattak némi pénzt a roma közélet második/harmadik generációjához sorolandó személyek, egyesületek. Az 1 Magyarország nevű kezdemény kisvideókkal, a tetszhalott Roma Sajtóközpont a „Büszke roma, magyar hazafi” nevű édes kampánnyal, meg az 1Mo. vidéki rendezvényeiről való beszámolókkal, propagandaanyagaival járul hozzá a kampány sikeréhez.
„Magyarok vagyunk! Nem, cigányok vagyunk! Nem, cigányok is, meg magyarok is vagyunk! (A vessző, és a felkiáltójel bárhová tehető.) Kicsit cigány, kicsit magyar – ez sem hangzik jól! Száz százalékig cigány, és száz százalékig magyar vagyok. Mind a kettőt be fogom ikszelni, mert büszke vagyok arra, hogy cigány vagyok, meg arra is, hogy magyar, tehát kettős nemzeti identitásúként fogom meghatározni magam.”
A videókból a negyven éves „kettős pántos” szöveg akar átjönni, hangulatában olyan, mint amikor a józsefvárosi Muzsikus Cigányok Terének avatásakor Kocsi Máténak énekelte Oláh Tibor meg Kállai Kiss Ernő és zenekara a „Szeressük egymást, gyerekek!” című örökzöldet.
Őszintétlen, erőltetett, izzadságszagú kampány. Mert úgy viselkednek – jelentős számban – a tanítványaink, mintha egy demokráciában élnénk, ahol az egyenlő állampolgárok szabadon megvallhatják identitásukat, az állam tisztességesen teszi a dolgát: biztosítja a polgári és kisebbségi lét megéléséhez szükséges feltételeket, garanciákat.
Az 1Mo. fizetett aktivistái azzal próbálják meggyőzni a cigányokat/romákat, hogy „vállalják cigányságukat”, mert ha „többen leszünk, több pénz jöhet a konyhára”.
Azt mondja vezetőjük, Rácz Béla, hogy a kormánynak azért van szüksége pontos adatokra, mert azok birtokában több támogatás lehívható az Eu-ból a roma integráció érdekében. Vagyis azt szeretné tudni az állam, hogy hol, hány cigány él, mert például: hozzá akar kezdeni egy „nagy hazai és uniós forrásokból finanszírozott cigány gettófelszámolási programhoz, amihez kellenek a pontos adatok ”.
Ha ez így lenne, akkor a a 2011-es adatok, és a száz milliárd eurók birtokában több száz településen már be is fejezték volna! De az azok az eurócentek, amiket Orbánék ilyen célra fordítottak, az vagy a gettócsinosításra ment (emlékezzünk, Balog emberminiszter szerint a gettólakóknak egymáshoz kell „integrálódni”, nem a társadalomba), vagy DVTK-stadion lett belőlük, minek örvén annyira sikeres lett a miskolci Számozott utcákban a telepfelszámolás, hogy száz családdal bővült a lyukóvölgyi nyomortelep, a másik száz pedig Torontóig menekült!
Meggyőződésem, hogy ha Setét Jenő élne, most nem állt volna bele egy cigány adatgyűjtő kampányba, mert ő nem lenne képes elfedni: a 12 éve regnáló kormány a politikai hatalmának bebetonozására használta a személyes adatokat, ahogy a romákat is: mi vagyunk a legolcsóbb szavazat, amely nélkül nincs kétharmad. Cserébe szétvertek mindent, ami öntudatot sugárzó, jogállamiságot akaró intézményünk volt – beszédes, hogy az utánunk jövők valamiért nem tiltakoztak soha azokért a szerzett jogokért, intézményekért, amit elődeik kínkeserves munkával létrehoztak.
Ha öntudatos és bátor lenne az utánunk jövő politizáló nemzedék, akkor függetlenségét önálló egzisztenciájából nyerve a hazai romák intézményesült elnyomása és gettósítása ellen tenne, de legalább ennek tudásáról, felismeréséről beszélne: értesítené a romákat, és a hatalomban lévőket is, most akképpen, hogy: a népszámláláson nem nyilatkozunk sem a nemzetiségi, sem a vallási hovatartozásunkról! De ehhez már öregek.
Jönnie kell a fiatal, romlatlan és fölöttébb okos társaságnak, akik szervezik a diáktüntetéseket és ott menetelnek a tanáraikért, a szüleikért, egy megkülönböztetés-mentes országért!
Budapest, 2022. október 30.
Horváth Aladár