Állj! Írj, üzenj, szólj!
 
Hirdetés
 
Az Európai Parlament a roma-üggyel nyit
2010. augusztus 26. csütörtök, 09:58

25.08.2010

Forrás: http://www.euractiv.hu/bovites/hirek/az-europai-parlament-a-roma-ggyel-nyit-002938

 

Franciaország kiutasítási döntésének hullámai elérték Brüsszelt. Az Európai Parlament nyári szünetének csendjét a liberális képviselõcsoport azzal törte meg, hogy felszólította a képviselõket, szeptember elején tartsanak parlamenti vitát az európai romák helyzetérõl.

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) sajtóközleményben fejezte ki mély sajnálatát amiatt, hogy az európai kormányok a nyár folyamán megbélyegezték a roma közösséget. „A németként világra jött roma gyerekek Koszovóban való számûzése, a franciaországi roma táborok katonai stílusban végrehajtott felszámolása, valamint az, hogy az olasz miniszter nyíltan, xenofób politikára buzdít, szomorú események és értékeiben szégyeníti meg az Európai Uniót.” – írja a közleményben Guy Verhofstadt, az ALDE csoport elnöke.

Nicolas Sarkozy július folyamán jelentette be a közbiztonság javítását célzó intézkedéseit, melyben többek között azt tervezi, hogy 300 illegális roma tábort zárat be, kiutasít az országból minden Romániából és Bulgáriából érkezett romát, akik szabálysértést követtek el, csereprogramot szervez a román és a francia rendõrök számára, illetve a pénzügyi hatóságok vezetésével célzott ellenõrzéseket folytat le a drága személyautóval rendelkezõ romák körében (EurActiv.hu 2010.07.29.).

A hírt több emberi jogi szervezet és a Vatikán is elítélte, és most az Európai Parlamentbe is elért. Sophie In’t Veld liberális EP-képviselõ kezdeményezte, hogy az Európai Parlament szeptemberben ezzel az üggyel kezdje munkáját. „Az ilyen diszkriminatív gyakorlat eltûrése Pandora szelencéjének kinyitásával lenne egyenlõ: ki lesz a következõ csoport, akiket megbélyegeznek és számûznek?” – nyilatkozta a képviselõ. Guy Verhofstadt az Európai Unió Tanácsát is felszólította, hogy a következõ strasbourgi plenáris ülésen (szeptember 6-9.) foglaljon állást aromák európai helyzetével kapcsolatban. „Az Európai Parlamentnek emlékeztetnie kell Európát az elveire, és a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a kisebbségek jogait tiszteletben tartják.” – mondta Verhofstadt.

„Szégyellem magam e kormányok miatt, akik a populista érzelmekre játszanak egy olyan kisebbség ügyében, amely már így is kiszorult származási országából, és még inkább gyalázatosnak tartom, hogy e miniszterek közül, akik most olyan büszkék elnyomó hõstetteikre, olyan kevesen tartották fontosnak azt, hogy rész vegyenek az áprilisi cordobai európai roma csúcstalálkozón.” – mondta In’t Veld.

Az EurActiv úgy tudja, a szocialista csoport szintén fel kívánja hívni a Parlament figyelmét a romákkal kapcsolatos problémákra. Claude Moraest, a brit munkáspárt EP-képviselõjét a bevándorlási kérdések, és az európai jog szakértõjeként ismerik. A képviselõ is sürgeti, hogy a Parlament a nyári szünet után azonnal foglalkozzon a kérdéssel. Moraes éppen ezért levelet írt az EP állampolgári jogok, bel- és igazságügyi szakbizottságának, hogy szeptember 1-ji találkozóján tûzze napirendre a kérdést, szeptember 6-án pedig a plenáris ülésen is vitassák meg az ügyet.

Ez utóbbi napirendjét azonban az elnökök értekezlete határozza meg a jövõ héten. A politikai csoportok többsége valószínûleg támogatja majd a roma kérdésekrõl szóló vitát, hiszen még a francia jobb-közép is megosztott Sarkozy intézkedése kapcsán.

Rachida Dati, néppárti francia EP-képviselõ rövid publicisztikát tett közzé a Le Monde hasábjain, melyben felszólítja Franciaországot, hogy tartsa tiszteletben a bevándorlók és a leszármazottaik jogait. Dati, aki korábban Sarkozy igazságügyi minisztere volt, hangsúlyozta, a bûnözés nem bõrszín kérdése, ezért nem lehet a bevándorlókat és leszármazottaikat bûnözõknek tekinteni.

A kisebbségek jogvédelmével foglalkozó Minority Rights Group az EurActivnak eljuttatott közleményében elmondja, hogy az Európai Unió szabályai szerint az uniós állampolgárok szabad mozgását csak abban az esetben lehet korlátozni, ha az a közbiztonságot vagy a közegészséget fenyegeti, „de ezt nem lehet önkényesen, vagy kollektíven emberek egy csoportjára alkalmazni”.

Dominique Moïsi, az Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézet (IFRI) vezetõ tanácsadója az EurActivnak adott exkluzív interjúban elmondta, véleménye szerint Nicolas Sarkozy célja az volt, hogy választóinak jelentõs részét kielégítse. Moïsi ugyanakkor hangsúlyozta, az államfõ „a tûzzel játszik”, mivel a francia politikai elit nagy része „erkölcstelennek” tartja a lépést., így könnyen lehet, hogy jelentõsen veszít politikai támogatásából.

Hasonló véleményen van Türke András István, az Europa Varietas Intézet igazgatója is. A szakértõ szerint Sarkozy eddig nem volt túl sikeres a külpolitika terén, ezért „néhány keménynek tûnõ intézkedéssel igyekszik népszerûségre szert tenni”. Türke szerint Sarkozy a volt brit miniszterelnökrõl elnevezett „blairizmus” jegyében cselekszik, és olyan témát választott, amelyet a lakosság nagy része támogat. A megvalósítást ugyanakkor „kapkodónak” nevezte, amely koncepció nélkül zajlik.

Az EurActiv azon kérdésére, miszerint az intézkedések akár már az elnökválasztási kampány része is lehet-e, Türke elmondta, a következõ elnökválasztásig másfél év van hátra (2010. április-május), így elképzelhetõ, hogy az államfõ már ennek tudatában vezeti politikáját, hiszen eddig „nem sok eredményt tud felmutatni”.

Várhatóan a bolgár és a román EP-képviselõk is tiltakoznak majd a Parlamentben. A bolgár szocialisták ugyanakkor kritikusabbak jobboldali kollégáiknál, mivel a bolgár kormány úgy tûnik, jóval kevésbé érzi érintettnek az országát, mint a Románia. Magyar részrõl Járóka Lívia néppárti, és Göncz Kinga szocialista foglalkozik rendszeresen a romakérdéssel, de Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselõje is fellépett a roma nõk érdekében.

Vélemények:

Soros György magyar származású üzletember is elítéli Sarkozy romák elleni fellépését, és hosszú távú, európai megoldást sürget.

„A romák helyzete nem csak egy rövid-távú biztonsági probléma, amely az emberek egyik országból a másikba való telepítésének drákói eszközével kezelhetõ. Ez aláaknázza az európai értékeket és a jogi alapelveket, és nem kezeli a probléma okát.

Európa legnagyobb etnikai kisebbsége, a romák adják Európa társadalmának legfiatalabb és legdinamikusabban növekvõ demográfiai szegmensét. 2020-ra például a romák adják majd a magyar munkaerõpiacra belépõk egyharmadát. Európa nem engedheti meg magának, hogy egy újabb generációt veszítsen el. Ez emberi jogok és alapvetõ értékek kérdése, és létfontosságú az európai társadalmak békéje és összetartása szempontjából.” – írja Soros.

 
Qweb Internet Technolgia