Állj! Írj, üzenj, szólj!
 
Hirdetés
 
Alapszabály
2008. május 21. szerda, 19:08

1.§

A szervezet neve, alapításának éve, mûködési területe, székhelye, címe, pecsétje, telefonszáma, csekkszáma

 

A szervezet neve:        MAGYARORSZÁGI ROMA PARLAMENT

Cigányul:                       Ungriko Themesko ROMANO Parlamento

Beásul:                          Parlamentu a ROMILOR Din Ungaria

Alapításának éve:         1991.

Mûködési területe:         Magyar Köztársaság

Székhelye:                    Budapest  1084 Budapest Tavaszmezõ út 6.

Pecsétje magyarul:       Magyarországi ROMA Parlament

Cigányul:                       Ungriko Themesko ROMANO Parlamento

Telefon és fax-száma:  06 1 210 47 98

E-mail címe:                    Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Számlaszáma:               11708001 20510862

 

A Magyarországi Roma Parlament az Egyesületi Törvény (1989. évi II.tv.) alapján létrehozott társadalmi szervezetek, kisebbségi önkormányzatok és  állampolgárok kezdeményezése alapján létrehozott önkéntes tömörülés. Jogi személy, (Fõvárosi Bíróság 3385 sorsz.), a Köztársaság területén mûködõ Roma Parlament helyi szervezetek, a Roma Parlament tagjai közé felvett önálló jogi személyiségû társadalmi szervezetek, kisebbségi önkormányzatok és magánszemélyek képviselõje.

 

 

2.§
A Roma Parlament célja

 

A Roma Parlament helyi szervezetei, a szervezeti önállóságukat megtartó önálló jogi személyiségû társadalmi szervezet és kisebbségi önkormányzat tagszervezetek, valamint a Roma Parlament tagjává váló magánszemélyek együttmûködve kialakítják véleményüket, megfogalmazzák közös érdekeiket a társadalmi és politikai élet minden szintjén, és azt a nyilvánosság elõtt kifejezésre juttatják.

A Magyarországi Roma Parlament érdekképviseleti tevékenysége magában foglalja a magyarországi cigányság helyzetének tömeges méretû megváltoztatását és kulturális identitásának megõrzését szolgáló intézmények létrehozását és mûködtetését, mûvészeti, oktatási és képzési, közéleti,  jogvédõ, konfliktusmegelõzõ és kezelõ közösségi, ifjúsági szakmai programok mûködtetését, szolgáltatások nyújtását és minden olyan szakmai tevékenységet, amellyel inspirálja, informálja, koordinálja a cigány társadalom önszervezõdését és  kommunikációját, a cigányság társadalmi integrációját.

 

 

3.§

Az együttmûködés alapja

 

A Magyar Köztársaság alkotmánya.

Az egyesületi törvény (1989.éviII.tv.)

Az alkotó szervezetek egyenrangú partnerként való elismerése

Az alkotó szervezetek mûködõképessége

Közös álláspontok kialakításának szándéka.

Az elfogadott közös határozatok végrehajtása.

 

 

4.§

A Roma Parlament feladatai

 

  • Ellátja alkotó szervezeteinek és tagjainak képviseletét
  • Alkotó szervezetein és tagjain keresztül a roma kisebbség érdekében érdekfeltáró, érdekegyeztetõ, érdekközvetítõ és érdekérvényesítõ kisebbségvédelmi tevékenységet végez.
  • Alkotószervezetei és tagjai felé koordináló, egyeztetõ és informatív funkciót lát el.
  • Állást foglal a Magyar Országgyûlés, a Kormányzat, a települési és kisebbségi önkormányzatok, társadalmi szervezetek roma kisebbséget érintõ döntéseirõl és nyilvánosságra hozza azt.
  • Tevékenységével részt vesz a hatalomgyakorlás társadalmi ellenõrzésében.
  • Nemzetközi kapcsolatokat épít ki.
  • Szakmai bizottságokat állít fel.
  • Folyamatosan keresi és ápolja a kapcsolatokat az állami szervekkel, a politikai és  társadalmi szervezetekkel, más nemzeti és etnikai szervezetekkel érdekérvényesítõ és kisebbségvédelmi törekvéseinek megvalósításáért.
  • Kisebbségvédelmi érdekérvényesítõ tevékenységében mûvészeti, konfliktusmegelõzõ, jogvédelmi, oktatási, képzési  és közéleti szakmai programokat mûködtet szolgáltatásokat nyújt és intézményeket hoz létre.
  • Motiválja, koordinálja és informálja a cigány társadalom önszervezõdését, elõsegíti és közvetíti kommunikációját.
  • A társadalmi integrációban képzésekkel és kutatási programokkal is részt vesz.

 

5.§

A Roma Parlament tagsága

 

A Roma Parlament rendes tagjai a Roma Parlament helyi tagszervezetei, az egyesületi törvény alapján bejegyzett helyi, regionális és országos cigány társadalmi szervezetek, a kisebbségi önkormányzatok és a magánszemélyek.

Külföldi cigány (roma, szinti, manus) szervezetek, hazai kisebbségvédelmi szervezetek, valamint más országbeli és nemzetközi kisebbségvédelmi emberi jogi szervezetek a Roma Parlament tiszteletbeli tagjai lehetnek.

A Roma Parlament tagjai sorába felvett rendes tagok tanácskozási és szavazati joggal, a tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal vesznek részt a Roma Parlament munkájában.

 

6.§.

A tagsági jogviszony keletkezése

 

Rendes tagoknál:

A tagsági viszony a Roma Parlament helyi szervezetének megalakításával, illetve jelentkezések alapján a belépési nyilatkozat aláírása és átadása után keletkezik az alábbi dokumentumok egyidejû csatolásával

 

- csatlakozási szándéknyilatkozat a magánszemély, illetve a csatlakozó szervezet, kisebbségi önkormányzat vezetõi által aláírva

- a bejegyzést igazoló dokumentum másolatának átadása jogi személyiségû társadalmi szervezetek esetében

- a hatályos alapszabály másolatának átadása

- a szervezet döntéshozó testületének, a kisebbségi önkormányzat testületének a Roma Parlamenthez csatlakozó döntését tartalmazó jegyzõkönyv másolatának átadása

- a Roma Parlament tagjainak nyilvántartásához rendszeresített kérdõív kitöltése és átadása

Az a szervezet, amelyik más tömörítõ csúcsszervezetnek, vagy gyûjtõ anyaszervezetnek tagja, a Roma Parlament tagjai közé nem nyerhet felvételt.

A tagfelvétel feltételeit az Elnökség jogosult ellenõrizni

 

Tiszteletbeli tagoknál:

 

Az Elnökség tagjának elõterjesztése alapján az elnökség tudomásulvételével jön létre a tiszteletbeli tagsági viszony.

 

7.§

A tagsági viszony változásai

 

A tagsági viszony megszûnésének módjai:

 

1. Kilépés

A Roma Parlament tagjai kilépési szándékukat írásban jelenthetik be az elnökségnek. Szervezetek és kisebbségi önkormányzatok a kilépésrõl szóló határozatot tartalmazó, a vezetõk által aláírt  jegyzõkönyvük másolatát csatolják.. Az írásos bejelentéssel és a dokumentumok csatolásával a tagsági viszony megszûnik.

 

2. A tagszervezet megszûnése

A szervezet megszûnik, ha feloszlik, vagy feloszlatják.

 

3. A tag halála

Természetes személy tagsági viszonya a tag elhalálozásával megszûnik.

 

4. Kizárás

Kizárási indítványt az okok elõterjesztésével bármelyik tag benyújthat az elnökséghez. A kizárásról az Elnökség minõsített többségû határozatával dönt.

 

A döntés ellen a Kongresszushoz lehet fellebbezni.

 

8.§.

A Roma Parlament tagjainak jogai

 

A magánszemély tagok személyesen, a tagszervezetek delegátusaik útján tanácskozási és döntéshozói joggal rendelkeznek a Roma Parlament Kongresszusán.

 

A tagok igényt tarthatnak a Roma Parlament tevékenységével kapcsolatos valamennyi információra, a Parlament intézményeinek és irodáinak szolgáltatásaira.

 

Javaslatokat, észrevételeket tehetnek, amelyre a Parlament testületének és tisztségviselõinek érdemi választ kell adni.

 

A Roma Parlament alapelveivel összhangban a tagszervezetek és kisebbségi önkormányzatok saját tagságuk képviseletében teljes önállósággal járnak el.

 

9.§.

A Roma Parlament tagjainak kötelessége

 

A tagok a Roma Parlament delegált képviselõi útján képviselik érdekeiket, általuk vesznek részt a Roma Parlament célkitûzéseinek érvényesítésében, akcióiban, rendezvényein.

 

Követik és tiszteletben tartják a testületek döntéseit, együttmûködési megállapodásait.

 

10.§

A Roma Parlament szervezeti felépítése

 

A Kongresszus

 

A Kongresszus a Roma Parlament legfõbb döntéshozó szerve.

A Roma parlament Kongresszusa az alkotó tagszervezetek és önálló jogi személyiségû, valamint kisebbségi önkormányzati tagok egy-egy választott küldött-képviselõjével, valamint a magánszemély tagokkal és az Elnökség tagjaival teljes. A Kongresszuson az önálló tagszervezetek és a helyi tagszervezetek 11-11, a kisebbségi önkormányzatok 5, a magánszemélyek 1 szavazattal rendelkeznek.

 

11.§.

A Kongresszus kizárólagos hatásköre

 

Az alapszabály elfogadása és módosítása.

A szervezet feloszlatásának kimondása.

Más szervezettel való egyesülés.

A Roma Parlament mûködésérõl szóló elnöki beszámoló elfogadása.

Az ellenõrzõ Bizottság beszámolójának elfogadása.

Tisztségviselõk megválasztása és visszahívása.

Fellebbezések elbírálása.

Megszûnés esetén a vagyonról való döntés.

Tagdíjak meghatározása.

 

12.§

A Kongresszus összehívásának rendje

 

A Kongresszus évenként ülésezik.

Az elnök rendkívüli Kongresszust hív össze a tagok 2/3-ának írásos kérelmére.

A Kongresszus határozatképes, ha a tagok küldöttképviselõinek 50%-a, + 1 képviselõ jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt Kongresszus 1 óra elteltével 30 napon belüli idõpontra kell összehívni. A megismételt Kongresszus a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

 

13.§

A Kongresszus ülésének és szavazásának rendje

 

A Kongresszus levezetõ elnöki teendõit a Roma Parlament elnöke látja el. Ezt a feladatát az elnökség tagjaira átruházhatja.

 

A Kongresszus határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Ettõl az eljárástól a Kongresszus saját határozatával eltérhet.

 

A tisztségviselõk megválasztása titkos szavazás útján, relatív szótöbbséggel történik.  A jelölõlistára kerüléshez a jelenlévõ küldöttek szavazatainak 2/3-os aránya szükséges.

 

A Kongresszusról jegyzõkönyvet kell vezetni, amely rögzíti az elhangzott határozati javaslatokat, az elfogadott határozatokat és a szavazás arányát.

 

14.§.

Az Elnökség

 

Az Elnökség a Roma Parlament operatív végrehajtó szerve, amelyet Kongresszus tagjainak sorából választanak. Megbízatásuk visszahívás esetét kivéve a következõ Kongresszusig tart.

Az Elnökség tagjai:                  elnök

                                               2 fõ alelnök

Az Elnökség szükség esetén, de legalább havi rendszerességgel tartja üléseit.

A Kongresszus által felruházott hatáskörében önállóan jár el. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazással, egyszerû szótöbbséggel dönt.

Az Elnökség tanácskozásait az elnök vezeti. Az Elnökségi ülés határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van. Az ülésrõl jegyzõkönyvet kell vezetni, amely a határozati javaslatokat, a határozatokat és a szavazati arányokat rögzíti.

 

15.§.

Az elnök

 

A Roma Parlament elnökét a Kongresszus tagjai sorából nyílt jelöléssel, titkos szavazással választja.

Az elnök a Roma Parlament és tagjai elsõszámú képviselõje. Aláírási joga van, munkáltatói jogkört gyakorolhat. Összefogja és irányítja a testületek és az intézmények munkáját.

Munkájáról és a Roma Parlament vagyonáról a Kongresszusnak köteles beszámolni-

 

16.§.

Az alelnökök

 

A Kongresszus tagjainak sorából nyílt jelöléssel, titkos szavazással a Kongresszus választja a következõ Kongresszusig terjedõ megbízással a Roma Parlament 2 alelnökét..

Az alelnökök állandó összekötõk a Roma Parlament alkotó tagjai és a testületek között.

Tevékenységükrõl az elnöknek és a Kongresszusnak számolnak be.

 

17.§.

Ellenõrzõ Bizottság

 

A Kongresszus által a Kongresszus tagjaiból választott, a Roma Parlament gazdasági ügyeit ellenõrzõ testület. Három tagból áll, tagjai nem lehetnek a Roma Parlament tisztségviselõi, illetve a PTK szerinti hozzátartozói.

Az Ellenõrzõ Bizottság az ellenõrzéseit legalább félévenként tartja, az ellenõrzés eredményérõl írásban beszámol a Kongresszus elõtt. Munkája elvégzéséhez szakértõk bevonását kérheti.

A Bizottság mûködési tevékenységét az elnök biztosítja.

 

18.§.

A Roma Parlament névhasználatáról

 

A Magyarországi Roma Parlament 1990. december 4-én kilenc roma szervezet akaratából alakult Budapesten, Magyarországi Roma Parlament elnevezéssel.

Az alapító és a késõbbiek során csatlakozó roma szervezetek a Magyarországi Roma Parlament névhasználathoz fûzõdõ minden jogot fenntartanak.

 

19.§.

A Roma Parlament vagyona

 

A Roma Parlament vagyona

            Állami költségvetési támogatásból

            Hazai és külföldi jogi és magánszemélyek adományaiból

            Pályázati támogatásokból

            Rendezvényei és kiadványai bevételébõl

            Tagdíjakból képzõdik.

 

A magyarországi Roma Parlament elsõdleges társadalmi célja megvalósításához gazdasági, vállalkozási tevékenységet is folytathat.

 

EZT AZ ALAPSZABÁLYT 1991. JANUÁR 19-ÉN BUDAPESTEN A KELETI PÁLYAUDVAR KULTÚRTERMÉNEK HIVATALOS HELYISÉGÉBEN MEGTARTOTT I. KONGRESSZUS HAGYTA JÓVÁ ÉS MÓDOSÍTOTTA 1992.FEBRUÁR 15-ÉN BUDAPESTEN MEGTARTOTT II. KONGRESSZUS, 1993. FEBRUÁR 26-27-ÉN AZ ERAVIS HOTELBEN MEGTARTOTT III. KONGRESSZUS, VALAMIT 1995. FEBRUÁR 25-ÉN A ROMA PARLAMENT SZÉKHÁZÁBAN MEGTARTOTT IV. ÉS 1996.SZEPTEMBER 28-ÁN BUDAPEST A ROMA PARLAMENT SZÉKHÁZÁBAN MEGTARTOTT V. ÉS 1999. DECEMBER 12-ÉN A ROMA PARLAMENT SZÉKHÁZÁBAN MEGTARTOTT VI. KONGRESSZUS.

HITELESÍTIK.

 

Zsigó Jenõ

a Roma Parlament Elnöke

 

Benga Oláh Tibor

A Roma Parlament alelnöke

 

Krasznai József 

a Roma Parlament alelnöke

 

Dr.Pánczél Márta

A VI. Kongresszus jegyzõkönyvvezetõje 

 
Qweb Internet Technolgia