A roma mozgalomtól két különböző koncepciójú ajánlatot kapott a Tisza Párt: az 1 Magyarország Egyesület Deklarációját és a Roma Parlament Chartáját, ezeket a HVG oldalán megjelenő cikkemben össze is hasonlítottam. Az 1 Magyarország rendszerkorrekciót és jogkiterjesztést javasolt, a Roma Parlament gyökeres rendszerváltoztatást.
https://hvg.hu/velemeny/20251220_Horvarth-Aladar-publicisztika-Romapolitika-polgarjogi-felszabadulas-vagy-betagozodas-a-hatalomba
Hogy melyik áll közelebb a Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza) programjához, az kiderül az alábbi elemzésből.
A Tisza Párt jogállami, antikorrupciós és oktatásközpontú ígéreteivel valódi esélyt kínál a politikai fordulatra. A kérdés azonban az:
elég-e mindez egy történelmi léptékű társadalmi változáshoz? Elég-e a demokrácia megerősítéséhez? És ebben a kontextusban: elég-e a roma polgárosodáshoz és emancipációhoz, amely nélkül nincs demokratikus újjászületés?
1989 őszén, a rendszerváltó Phralipe Politikai Téziseiben írtuk le először: cigány emancipáció nélkül nincs polgári Magyarország. Azóta késlekedik a valódi köztársaság alapjainak lerakása.
A Roma Parlament által 2025-ben közzétett Roma Charta a IV. Magyar Köztársaságért nem kisebbségpolitikai követeléslista. Alkotmányos ajánlat és erkölcsi mérce. Azt állítja: a romák felszabadítása több mint „roma ügy”, a magyar demokrácia létkérdése.
E mérce felől vizsgálva a Tisza programja egyszerre ígéretes és hiányos.
